Az első szappan valószínűleg olaj és fahamu keveréke lehetett.A világ és a technológia sokat változott századokon át.

A tisztálkodó szerek az emberiség legősibb vegyészeti találmányai közé tartoznak. A tisztaság hozzátartozik a kellemes közérzethez, és manapság már az is köztudott, hogy a tisztaság az egészség elengedhetetlen feltétele. A kozmetikai ipar nagyarányú fejlődésének következtében hatalmas mennyiségű és különböző minőségű tisztálkodó szerek állnak a rendelkezésünkre. A bőrtisztítás biztonságosságának és a kellemes érzésének, elősegítése érdekében fontos, hogy tisztában legyünk a kiválasztott termékek tulajdonságaival. A készítményekben található egyes alkotórészek előnyős és hátrányos hatásának pontos ismerete birtokában hozzáértő módon tudjuk kiválasztani a bőrünknek legelőnyösebb tisztálkodó szereket.

Szappan általában minden állati, vagy növényi zsírból vagy olajból készíthető. Mégis a kereskedelmi forgalomban elfogadott szappanáru gyártására a legelőnyösebben kiválasztott zsírok és olajok helyes arányú keverékét szokás feldolgozni. Általában a faggyú, kókusz- és disznózsír, ricinus- és olívaolaj szoktak a leggyakoribb szappanalapok lenni.

A szappanok összetétele

A víz önmagában is használható a bőr tisztítására. Mivel azonban az olaj nem oldódik a vízben, a tiszta víz nem mindig megfelelő a bőrfelület fagyú, illetve olajos szennyeződésének eltávolítására. A megfelelő tisztító hatás elérésé érdekében a vízhez felületaktív anyagokat kell hozzáadni. A felület aktív molekulák két részből állnak: egy olajban oldódó hidrofób farok részből és egy vízben oldódó hidrofil fejrészből. Ezek az anyagok a kettős tulajdonságaik révén elősegítik az olaj és víz keveredését azáltal, hogy az olajos anyagokat gömbszerűen a farok részükkel veszik körbe úgy, hogy a fejrészük kifelé helyezkedjen el, ami a vízzel tud kapcsolódni. Amikor olaj és víz keverékéhez felületaktív anyagokat adunk, azok az olajat mikroszkópikus cseppekre bontják, és így segítik elő a vízben való oldódásukat. Ezt a folyamatot detergenciának nevezzük.

A felületaktív anyagokat három csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy a fejrészüknek milyen töltése van: semleges vegyhatásúak (mosószerekben, tisztító szerekben találhatók), pozitív töltésű, kationosak (hagyományos pipereszappanokban, folyékony tisztálkodó szerekben, és háztartási tisztító szerekben kerülnek alkalmazásra), negatív töltésű anionosak (hajkondicionálókban fordulnak elő). Egy külön csoportot képeznek az amfoter felületaktív anyagok melyek, a környeztük pH értékétől függően akár negatív akár pozitív töltéssel is, rendelkezhetnek. Az érzékeny bőrű egyéneknek kifejlesztett legújabb típusú tisztálkodó szerek találhatók.

A legismertebb felületaktív anyag, amit állati zsiradék vagy növényi olaj lúggal való bontásával állítanak elő a szappan. A természetes anyagokból előállított szappanokat természetes szappanoknak nevezzük. Manapság a szappanok nagyobb hányadát szintetikus úton állítják elő, ezért szintetikus szappanoknak nevezzük őket.  A hagyományos szappanok zsírok és olajok keverékéből készülnek. A hosszú zsírsavláncot tartalmazó zsírok és olajok, pl. faggyú vagy pálmaolaj adják a szappan szerkezeti keménységét. A rövid zsírsavláncot tartalmazó zsírok és olajok, pl. kókuszolaj, szójaolaj sűrű habot és jó tisztító képességet biztosítanak.

Az anionos felület aktív anyagok képesek a bőben található fehérjékkel kölcsönhatásba lépni. Ezt a nem kívánt hatást zsírsavak hozzáadásával csökkentik, mivel a zsírsavak a felületaktív anyagokkal komplex vegyületet képeznek, ezért nem tudnak még a bőr fehérjéihez is hozzákötődni.

A pipereszappanok a tisztító hatású felületaktív anyagokon kívül számos általánosan használt összetevőket is tartalmaznak.

Hidratáló anyagokat a bőr puhaságának növelése céljából alkalmaznak. Bizonyos hidratáló anyagok a bőrre rakódva részben eltömítik azt, ezzel csökkentve a bőr párolgásából adódó vízveszteséget. Más hidratálók nedvesítőszerként működnek és a bőr felső rétegeinek vízmegtartó képességét segítik.(A leggyakrabban használt nedvesítőszer a glicerin.). A felületaktív anyagok és a hidratálók keverékének állaga elég változatos lehet. A feldolgozáshoz szükséges szilárdság elérése céljából állagjavítókat adnak a keverékhez. Az állagjavítók ezen kívül segítenek megakadályozni a víz bejutását a szappanba, ezzel késleltetik a szappan oldódását. Állagjavítóként a közönséges konyhasó alkalmazása a legáltalánosabb. Mivel a legtöbb felületaktív anyag természetes alkotórészből származik ezért az élelmiszerekhez hasonlóan romlandó. A avasodás és elszíneződés megakadályozása érdekében tartósítószereket adnak a termékekhez. Az előállítók, hogy a tisztálkodó szereket vonzóbbá tegyék a fogyasztók szemében illatanyagokat, színezékeket, és adalékanyagokat is tesznek a szappanokba.

A szappanok hatása a bőrre

Az anionos (pozitív töltésű) felületaktív anyagok kötődnek a szarusejtekben található keratinhoz, és kiszorítják a szarusejtekből a vizet. A bőr legfelsőbb rétegét alkotó elszarusodott sejtek igen érzékenyek a vízveszteségre mivel nagyon alacsony a víztartalmuk. 1-2%-os vízveszteség hatása is érezhető, a bőr szárazzá válik, és rugalmassága csökken. 

Erős zsíroldó hatású szappanok behatolhatnak a bőrsejteket összekötő lipid rétegekbe és megbonthatják, feloldhatják azokat. A sejteket összekötő kettős lipidmembrán sérülése a bőr védelmi funkcióinak romlásához vezet, ami irritációt, gyulladást okoz.

A hagyományos szappanok használata során a szappan mindig kémiai reakcióba lép a vízben lévő kalciummal, melynek folyamán un. "mészszappan" keletkezik a bőr felszínén. Ez a mészszappan eltömíti a bőr pólusait, aminek következtében sérül a bőrt védő savköpeny, a bőr védtelenné válik a környezeti hatásokkal, baktériumokkal és egyéb kórokozókkal szemben. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a hagyományos szappanok használatánál a bőr pH-ja alkalikus irányba tolódik el, ami szintén a savköpeny károsodását eredményezi. A savas pH a bőrfelszínen található baktériumok és gombák szaporodásának gátlásához szükséges. A bőr H-jának alkalikus irányba való eltolódása lehetőséget teremt a korokozó törzsek megtelepedésének. A bőr pH változása alkalikus vegyhatású szappan egyszeri használatát követően 1-2 órán belül visszaáll a normál szintre, de tartós használata hosszú távra megemeli azt.

A szappanok bőrre gyakorolt hatását nem a megjelenési formája határozza meg, hogy folyékony vagy szilárd halmazállapotú, hanem az összetétele.

Előfordul, hogy érzékenység alakul ki a tisztálkodó szerek összetevőivel szemben. Az ilyen viszonylag ritka reakciókért a szappanokban lévő illatanyagok, konzerválószerek a felelősek.

Ezeken túlmenően, a népesség 10 –15 %-nak bőre kevésbé képes a lúgos, irritáló hatások következményeinek kiküszöbölésére. Ezért igen rövid idő alatt jelentkezhet az atopiás betegeknél a szappanok bőrt károsító hatása. (bőr szárazság, irritáció és allergia) a bőr védekező képessége az életkor előrehaladtával is csökken így növekszik az érzékeny, száraz bőrű emberek aránya, akik egyre kisebb mértékben képesek tolerálni a szappanok károsító hatását.

A hagyományos szappanok természetes zsírok és olajok keverékéből készülnek. Ezek közül a legegyszerűbb szappan a Flóra szappan, mely a felületaktív anyagon és vízen kívül nem tartalmaz más összetevőket. Az alacsony zsíroldó hatása miatt kevésbé okoz bőrszárazságot, irritációt. Az allergiás reakciók kialakulásának igen csekély a valószínűsége, ezért bőrt károsító hatás nélkül alkalmazható. Ez az oka, annak hogy a bőrgyógyászok, ezt javasolták a bőrbetegek részére, amíg nem volt kímélő, szintetikus szappan forgalomban.

A magas zsírtartalmú szappanok a felület aktív anyagokon kívül hidratáló hatású zsírsavakat, olajokat, glicerint is tartalmaznak. Bár az ilyen anyagok hozzáadása a szappanokhoz jár némi előnnyel, ezek a termékek irritáló hatásúak maradnak, hiszen teljes összetételük 60-95 %-át a szappan adja. Ebből a csoportból a glicerin szappant emelném ki, mert a magas glicerin tartalom az erős hidratáló hatás miatt csökkenti a bőr vízveszteségét.

A pipereszappanok a szappan és szintetikus anyagok kombinációjából készített termékek csoportjába tartoznak. A pipereszappanokat egy vagy több bőrkímélő felületaktív agyag hozzáadásával teszik alkalmazhatóbbá. Az összetételük különbözősége miatt, bőrkímélő hatásukban jelentős eltérések tapasztalhatók. A modern tesztmódszerek tanúbizonysága szerint a zsírosító agyagok és hidratáló olajok hozzáadása csekély valódi haszonnal jár, mivel a szappan eredendő kíméletlensége ellensúlyozza az ilyen adalékok befolyását. A széles választékból olyan szappanokat érdemes kiválasztani, amik nagyobb százalékban tartalmaznak szintetikus felületaktív anyagokat (pl.,Dove, Neutralia, Sanex stb.) A legtöbb embernél ezek a szappanok csökkenteik a bőrirritáció, szárazság, feszülés, és érdesség érzését, de azok a betegek, (atopiás dermatitis, idős száraz, érzékeny bőr) akiknek csökkent a bőr védekezőképessége ezeket a termékeket sem tudják használni. Ezért fejlesztették ki a szintetikus szappanokat.

A szintetikus szappanok, szappan tartalma nagyon alacsony. A legfrissebb kutatási eredményeknek köszönhetően már olyan hidratáló anyagok is léteznek melyek a környezeti stresszhatások miatt elvesztett hidrolipid filmréteg (savköppeny) helyettesítésére is képesek. Az ilyen hidratáló anyagokat tartalmazó tisztálkodó szerek használatuk során képesek visszaállítani az egészséges bőr pH értékét. A különösen érzékeny, száraz, vagy szappan-érzékeny bőr tisztítására és ápolására alkalmas (pl.,Dermed, Eucerin stb) termékek széleskörű, mindennapos használatát az áruk korlátozza.

Ne tévessze meg önöket az a reklámfogás, hogy a szappan a bőrrel azonos pH-val rendelkezik - bár az ilyen termékek jobbak, mint a lúgos vegyhatású társaik - ez önmagában a bőr kímélése szempontjából nem elegendő.

Vannak különleges alkotó részeket tartalmazó tisztálkodó szerek. Acnes betegeknek fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, fagyú termelést csökkentő -dibenzoilperoxid tartalmú, triklosan-szalicylsav tartalmú termékek alkalmazhatók. Intimhigiéniában a savas pH-val rendelkező  tisztálkodó szerek javasolhatók. A fertőtlenítő hatású tisztálkodó szerek mindennapos, rendszeres használata csak bizonyos bőrbetegségek esetén javasolt (gombás bőrbetegségek, impetigo, lábszárfekély, rosacea, acne stb.). Káros az egészséges bőr redszeres fertőtlenítése antibakteriális hatású szappanok használatával, mert a bőrünket védő normál flóra kiirtása fokozza a bőrfertőzések kialakulásának veszélyét, valamint a fertőtlenítő szerek allergiát okozhatnak, ezen kívül fokozottan szárítják a bőrt.

Évszázadokon keresztül a szappan szolgált a bőr hagyományos tisztítószereként. Eredendő kémiai tulajdonságainál fogva a szappan azonban nem túlzottan kíméletes a bőrrel szemben. Bár az emberek nagy többsége jól tolerálja a szappan rendszeres használatát, kerülni kell a túlzott alkalmazását. Azok a természetesen száraz bőrű emberek, a gyerekek az idősek, a bőrbetegek, valamint akiknek bőre gyakran ki van téve szélsőséges időjárási hatásoknak, különösen fontos hogy megfelelő, kímélő hatású szappanokat használjanak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.